Megesett!

Megesett!


Éji pille undok szárnyán átkos tünde vérem hajt,
Pók-apám a fájdalomból sző e Földön gúnykacajt,
Hold-anyácskám, tündér-lányod ősi dalból született,
Izzó véred, drága véred múló porba csepegett,
S megesett, ó megesett!

Földre szálltam, mert egy gyermek titkon rólam álmodott,
De e Földön Ember sorsban, jaj, a tündér átkozott!
Volna módom elfeledni tündér-múltam árnyait,
Gyilkos késsel lemetszeni nyughatatlan szárnyait!
Ám a Hold-lány, melyet durva félemberi szívem rejt,
Nem felejt, ó nem felejt!

Tökéletes Szent Selejt!