Tréfa

Hallgatnom kellene
megfogadtam
minek a szó
ott ahol nem értik
az időn át utazok
a menetjegyet kérik
és nincs retúr
eltűnik minden
változtathatatlanul
És még mindig hiszek
varázsos önmagamban
s hirdetek igét
az eretnekek szavát
s ez az idézet
(felháborító de)
saját.

Nem fejezem be
nem fejezem le
önmagam
élek
minden amit lépek
vétek
mert nem vagyok
plaboy-nyuszi
kifacsart lélek
élek
igen, élek
a Világ halott
alkottunk nagyot
Napsütésből fagyot.
fejes papa
kappangangú csecsemője,
tévétulaj cicanője
tarfejű betmenek
ezek az emberek
Ez itt a Föld
Hívom az étert
Alszol ott fent?
Itt lent Chaos az úr
a költő a porba fúl
te alszol?
nyomorodik a gyerek,
vadkanná lényegülnek az emberek
Rossz a licenc
Vissza az áru!
Lejárt a garancia
megromlott az ember fia
egy új megváltó rendel
feltölthető
Duracell elemmel
Bár meglehet, hogy késő
átaludtad a életet
és vége lett
fordulj hát ott fent
a másik oldaladra
itt lent a játék
már nem megy másra,
csak babra
minek vele a babra
ruháztass be egy új lakatra
és őriztesd a Menny kapuját
mert e földi féreg mindent
tönkrerág
Alkosd meg új népedet
s ha tanácsot el fogadsz
parancsodat ne kőtáblára vésd
mert összezúzható
vésd szívbe, húsba, vérbe
ha megvalósítható
azt a másik fajt
majd örökké igézze
ne felejtse
félje!
S én, most végrendelkezem
minden emlékem majd
az övék legyen
éjszakánként kísértse őket
szállják meg álmukat
a másvilági rémek
melyek ott ismeretlenek
de tudjanak róla
mindig féljenek!
hogy éljenek