XXI. század

Lánc a nyakban
Színarany
vakítón ragyogó
Szemek
Életre csókolt
Részegek
Részegre csókolt
Életek
A Lánc szorít le
Oly élesen
mint a rózsadombi palotában
a biedermayer kényelem

Lánc és szemek
Figyelnek fordulj bárhová
A csillogás ára ez
nyakadban viselheted
aranyláncod, ezer szemet
alkot és vonz
mert ilyen az alkotás
spiclik, őrök, balekok
orra elé tolt vallomás
Megláncolnak
Ha szólni mersz
Szemek terelnek
Nem figyelsz?
Festett díszlet a világ
Bábszínház
Marionettek tánca
Üdvösséget hazudnak
A kereszt is csak álca

S Te viseled az arany láncot
Dávid sztárolja Góliátot
Saul hazudik a tévének
Koldusok jönnek
Folyton kérnek
Arany a láncuk
Plazma a tévé
Álom a Kincstár
Üldöz a tébé

És itt vagyok
Kicsi és szomjas
nyomot hagyok?
s ha hagyok is ki olvas?

Van-e válasz a láncok alatt?
Az élet halott, az idő halad.
Egy napon majd újra a fán
banánt eszik az embergután,
s alant a költők kicsiny magja
elsatnyulva kirekesztve
kikacagva
félve ül
az értelem elmerül
a sötétségben mindörökre
Jónás vigyázott így a tökre
úgy száradunk el mi is.
De rozsda eszi a láncot is.